Kossuth Lajos

Kossuth Lajos munkássága:

Kossuth Lajos 1802-ben született, Monokon és 1894-ben halt meg Torinóban. Evangélikus kisnemesi családból származott. Jogi tanulmányokat folytatott Pesten és Sárospatakon, majd Sátoraljaújhelyen lett ügyvéd, és részt vett Zemplén megye gyûlésein, ahol az ellenzék nézeteivel értett egyet. Nagy szerepet vállalt továbbá az újhelyi kaszinó létrehozásában, a kolerajárvány idején pedig járvány-biztos lett. Országos hírnevet az 1832-36-os országgyûlésen szerzett, ahol egy távol maradó képviselõ helyetteseként jelent meg. Feladata az volt, hogy megbízójának beszámoljon az országgyûlési eseményekrõl. Ezekbõl a beszámolókból lettek az "Országgyûlési Tudósítások". Ebben liberális szemszögbõl írta le az országgyûlési felszólalásokat, kézzel, levél formában. A terjesztést az országgyûlési ifjak segítségével oldotta meg, akik szintén kézzel másolták a tudósításokat, s így sikerült kikerülni a cenzúrát. Kossuth beszámolókat írt még 1836-ban a pesti vármegye gyûléseirõl, ahol tudósítóként vett részt: "Törvényhatósági tudósítások". Élesen felszólalt továbbá a letartóztatások ellen, mivel azokat jogsértõnek tartotta. Ennék eredményeképpen 1837-ben õt is letartóztatták, majd ezt követõen 39-ben négy év börtönbüntetésre ítélték. A börtönben Kossuthot nem érte nagy trauma, ugyanis megtanult angolul, továbbá nemzetgazdasági tanulmányokat folytatott. 1840-ben az országgyûlés kivívta a politikai foglyok szabadon eresztését. Ekkor Kossuth Lajos megacélozva, és tettvágytól égve lépett ismét a politikai élet porondjára.

Kossuth fegyvere a "Pesti Hírlap".

1841. január 2-án a "Pesti Hírlap" szerkesztõje lett. A lap tulajdonosa Landerer Lajos volt, aki a titkosrendõrség besúgója volt. Miért került Kossuth ehhez a laphoz? Bizonyára azért, hogy Landerer révén a titkosrendõrség ellenõrizhesse lépteit, és a cenzúra felügyelete alá is került. Kossuth tehát nagy nyilvánossághoz jutott, ám a kormány mégis úgy gondolta, hogy ellenõrizhetõbb így, s mivel frissen nõsült (felesége: Meszlényi Terézia), úgy gondolták, hogy meggondoltabb lesz. Kossuth azonban megtartotta radikális nézeteit, és felkészültségével új ellenzéki fegyvert teremtett: a modern újságírást. Politikai vezércikkei sorra vették a gazdaság és a társadalom legégetõbb problémáit, a börtönügyet, a jobbágykérdést, az õsiséget, a gazdasági reformokat és az erdélyi unió kérdését. A cikkek a jelen bírálatát a jövõ felvázolósával kötötték össze, és ezt egységes programmá ötvözte kiegészítve a reformgondolatokat. <br />Ezekkel a cikkekkel a cenzor sem tudott mit kezdeni, ugyanis az egész cikket ki kellett volna vágni, ám a lap idõközben rendkívül népszerû lett (60 példánnyal indult, és néhány hét alatt 1800 példányszámúvá nõtt. A csúcs idõszakban 5000 példány jelent meg belõle.). A lap egy vezércikkel indult, amit általában Kossuth írt; ezt követték a fõvárosi-, majd a vidéki tudósítások. Ezután a külföldi lapokból kivett nemzetközi cikkek következtek, és végül az újság végén találhattuk a tárca cikkeket, amelyek tudományos, kulturális és politikai értekezések voltak.

Kossuth Lajos politikai programja:

Polgári, nemzeti átalakulást szorgalmazott, amihez elengedhetetlenül fontos az érdekegyeztetés. A reformfolyamat vezetõ csoportjává a nemességet képzelte. Lehetett volna még a polgárság is, ám õk kevesen voltak, és jogilag erõsen differenciálódtak. Két fõ pólusa volt, a patríciusok és a plebejusok. Etnikailag is megoszlott ez a réteg: fõképp németekbõl állt. Kossuth ennek a rétegnek az átalakítását is létfontosságúnak tartotta. <br />Az érdekegyeztetés során véleménye szerint a nemességnek le kell mondania kiváltságainak egy részérõl (pl.: adómentesség), és jogainak illetve kiváltságainak egy részét pedig ki kell terjesztenie a parasztságra (pl.: választójog, földvásárlási jog). "A szabadság ott kezdõdik, ahol a szabadságjogok végzõdnek." A paraszti réteg tehát Kossuth reformprogramjában is kulcsfontosságú volt. Õ kötelezõ örökváltságot akart, állami kárpótlással, mivel az önkéntes örökváltsággal csak a parasztság 1%-ának sikerült felszabadulnia. Eszerint a rendi gyûlés által megszabott összeget a földesúr köteles elfogadni, az összeget pedig részben vagy egészben az állam fizette volna. Ehhez sok pénz kellett, ami elengedhetetlenné tette a közteherviselés bevezetését. Ez azonban sértette a nemesek érdekeit, s mivel ez a réteg volt Kossuth támasza, ezért nagyon óvatosan közelítette meg a problémát. Elsõ lépésként csak a megyei költségeket finanszírozó házi adót akarta kiterjeszteni a nemességre, ám ezt az 1843-44-es országgyûlésen elvetették. A jogkiterjesztés lévén meg akarta valósítani a népképviseletet, és ehhez kapcsolódóan népképviseleti országgyûlést akart szervezni. Ez vezetett volna el az alkotmányos monarchia kialakításához, ahol a legfõbb hatalom az országgyûlés kezében van, és ennek a kormány beszámolással tartozik: felelõs kormány.

Gazdasági elképzelései:

Alapvetõ célja a nemzeti önrendelkezés kialakítása volt, amihez azonban fejlett gazdaságra és gazdasági önállóságra volt szükség ("Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás"). Kossuth azonban kezdetben a liberalizmus híveként a vámhatárok eltörlését akarta megvalósítani, s így akarta Magyarországon is lehetõvé tenni a szabad ipari versenyt. Nagy szerepe volt az Iparegyesület, majd a Magyar Kereskedelmi Társaság létrehozásában. Nézeteiben azonban a 30-as, 40-es években változás állt be. Ennek két alapvetõ oka volt: 

Ausztria 1839-ben bejelentette csatlakozási szándékát az 1834 óta létezõ német vámszövetséghez, a Zollverein-hoz. Ez oly mértékû elõnyhöz juttatta volna Ausztriát, amivel a magyar ipar képtelen lett volna felvenni a harcot.

1842-ben a Kossuth Lajos által alapított Iparegyesület megszervezett egy iparmû kiállítást. Ekkor döbbent rá, hogy mennyire gyenge a magyar ipar, ugyanis a kiállításon szinte csak osztrák és cseh iparcikkek voltak.

Ezután a szabad verseny helyett egy önálló magyar vámhatár kialakítására tett javaslatot, de nem mondott le az ipari versenyrõl, csupán el akarta azt tolni addig, amíg a magyar ipar kellõen meg nem erõsödik.

Az 1843-44-es országgyûlés:

Ezen az országgyûlésen az alsó és a felsõ-tábla is elfogadta a védvámrendszer kialakításának javaslatát, ám az uralkodó ennek tárgyalását a következõ országgyûlésre halasztotta. Ekkor az országban belsõ szervezkedés indult meg, és 1844 végén megalakult a Védegylet, melynek igazgatója maga Kossuth Lajos, elnöke pedig gróf Batthyány Kázmér lett. Ennek a szervezkedésnek országszerte több mint 300 fiókja lett. Az egyes tagok ígéretet tettek, hogy 6 évig csak magyar iparcikket vásárolnak, még akkor is, ha az drágább, vagy rosszabb minõségû. Ez valamelyest lendített a magyar iparon, de nem igazán volt jelentõs, ezért az 1840-es évek végén elhalt.

A gazdaság fejlesztése érdekében az ipar mellett a kereskedelem fellendítésére is szükség volt. Az önálló kereskedelem kialakításnak érdekében fel akarta lendíteni a magyar tengeri kereskedelmet. Ehhez azonban az infrastruktúra fejlesztésére is szükség volt. A tengeri kikötõnkhöz vízen és vasúton akarta megoldani az áruszállítást: Pesttõl Vukovárig a Dunán, onnan pedig Fiúméig vasúton. Ezzel akarta kikerülni a Bécsen áthaladó kereskedelmi útvonalat, s így ott nem vehettek volna le róla hasznot.

Oldal: Iskolánk névadója
KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA - © 2008 - 2024 - kossuthsuli.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat